Net-gyógyitás és “hátulütői”

Bejegyezte:varnyu -: márc 9, 2010 - Nincs komment
kategória:BDSM, szexualitás
cimkék: ,

Az alábbi cikk cimét egy kedves kommentelőmtől kaptam, szerintem sejtette, hogy ez engem fog érdekelni ;)

******************************************************

Segítség, szadista szexfilmeket néz a férjem!

Nem akármilyen szexfilmeket néz a párom: ezekben a férfi abszolút fapofával veri – hol kézzel, hol bottal – a nő csupasz hátsóját. Némelyik felvétel borzasztóan durva, szadista beállítottságú.

Tisztelt Doktornő!

A problémám első pillantásra nem tűnhet egyedinek: az én párom is rendszeresen pornófilmeket néz, amit persze ő is igyekszik titokban tenni. Nem hajlandó beszélni sem róla – állítólag nem tudja, miért teszi ezt –, vagy mímelt felháborodással lezárja a vitát. Hónapok óta nincs szex közöttünk, bár régen nem okozott gondot a napi két-három együttlét sem. Ez ismerős lehet Önnek, ám azt gondolom, bizonyos tekintetben mégis speciális a problémám.

Ugyanis nem akármilyen szexfilmeket néz a párom! Olyanokat, amikben a férfi abszolút fapofával veri – hol kézzel, hol bottal – a nő csupasz fenekét. Némelyik felvétel borzasztóan durva, szadista beállítottságú.

Amikor végre hajlandó volt erről beszélni, akkor sem értett egyet azzal, hogy szerintem ez tönkreteszi a szexuális életünket. Úgy véli, túlságosan türelmetlen vagyok vele, pedig milyen sokat dolgozik, stresszes a munkája… Már próbáltam segítséget, tanácsot kérni a párom pszichiáter kollégájától, mintha a barátnőmről és a férjéről lenne szó, de azt üzente a „barátnőmnek”, hogy ne foglalkozzon vele, majd elmúlik. Kipróbáltam ezt a „módszert”, de csak rosszabbodott a helyzet. Sőt, részemről is.

A kudarcok után már én is igyekszem kerülni még a beszélgetést is, és a kezdeményezéssel is felhagytam. Nem látom értelmét annak, hogy tovább erőltessem, hogy menjünk párterápiára. Ezt eddig is csak én javasoltam, a párom hülyeségnek tartja.

Már csak szeretném megérteni, miért van ilyen típusú pornóvideók nézésére szüksége, miért ez elégíti ki – ő állítólag nem tudja a választ. Sőt! Nem is élvezi, amikor nézi… Szóval engem is hülyének néz! És az orvoskollégái is csak kóklerek…

Bocsásson meg, ha túlságosan hosszúra sikeredett a levelem, remélem, tud nekem segítő választ írni.

*******************************

Tisztelt Zsuzsanna!

Bizony súlyos, kóros szexuális eltévelyedésre vall, amit a férjéről ír. Készséggel elhiszem, hogy magyarázatot ő sem tud adni erre a szörnyűségre, de talán éppen ezért lenne szüksége szaksegítségre. Volt már ilyen páciensem, és bevallom, elég nehezen lehetett felderíteni a háttérben lévő okot mint késztetési formát – de sikerült! Amennyiben a férje átlagosan normális, neki sem lehet jó ez az állapot.

Talán az okot – mint annyi másét is – a gyermekkorban kellene keresni. Például verte-e őt az anyja? Most pedig ilyen szimbolikus módon „törleszt” a nőknek, más kezébe adva a büntető korbácsot. Nem tudom, és nem is akarok több tippet adni látatlanban, de azt biztosan tudom, hogy ez a szadista késztetés más formában is előjöhet a lelke mélyéből, aminek Maga látja kárát.

Intő jel az is, hogy hónapok óta nem voltak együtt szexuálisan, ez persze fenntarthatja és növelheti a párja feszültségét, amelynek a levezetése ilyen furcsa, rendellenes módon nyer oldódást. Abban én nem reménykednék, hogy mindez majd elmúlik magától. A kedves kolléga, azt hiszem, téved.

Próbálja rávenni a férjét, hogy kérjen megfelelő, értő segítséget, mert így biztosan tönkremegy a kapcsolatuk. Nem írta, hány évesek, azt sem, házasok-e, van-e gyerekük. Ezek mind fontos összetevői az életnek, és a beavatkozás irányát tekintve sem elhanyagolhatók. Legalább Maga vegye komolyan a dolgot, és próbáljon segíteni neki a probléma megoldásában. Tekintsük ezt az első lépésnek efelé, és reménykedjünk, hogy lesz jó folytatás.

Tisztelettel: Lux Elvira

(Forrás)

******************************************************

Mérhetetlenül tisztelem Lux Elvirát. Úttörő munkát végzett a szexuálterápiában és a felvilágositás fejlesztésében. De ezzel a válaszával nem teljesen értek egyet …

Mostanában (lassan 3 éve) elég sok elméletet olvastam a szadomazochizmus kialakulásáról. Ezeknek az olvasnivalóknak számomra az a summázata, hogy igazán – néhány esettől kivéve – nem lehet megtalálni rá a magyarázatot. Ezért is ódzkodtam én annak a cikknek a megirásától és főleg újrairásától, ami a BDSM kialakulásának okait taglalta. Mert az szűrődött le bennem, hogy minden olyan esetben, amit nem tudnak megmagyarázni, fülénél megfogott nyusziként előrángatják a gyerekkort, a gyerekkori történéseket … Én nem kétlem, hogy van olyan szadomazo ill. BDSM vágyakkal rendelkező ember, akinek a gyerekkorában gyökereznek ezek a dolgok. De azt mindenképp hibás szemléletnek tartom, hogy mindenért a gyerekkorban keressük a “felelőst”.

Most sokadszorra leirom (bár lehet, hogy a kutyát sem érdekli), hogy engem soha nem bántottak gyerekkoromban, se anyám, se apám, se senkim. Szeretetben neveltek és még nem is túl szigorúan ….

Kicsit pofátlanság lenne most rájuk kennem a “felelősséget” a vágyaim kialakulásáért …

******************************************************

A kisképekre kattintva popup ablakban nagyban megnyilnak, letölthetöek.

******************************************************

bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm

*******************************************************

Hol is a helye a nőnek … ?

Bejegyezte:varnyu -: márc 8, 2010 - 2 komment
kategória:mindennapok, szerelem
cimkék: , ,

A világon négyből egy ember szerint a nőnek otthon a helye

Miközben nők vezetnek kormányokat, világméretű cégeket és a munkaerőpiac több mint felét teszik ki, egy közvélemény-kutatás szerint még mindig a világ egynegyede – nagy többségükben fiatalok – úgy véli, a nőknek otthon a helyük. A 23 országban 24 ezer ember megkérdezésével készült Reuters/Ipsos felmérést a nemzetközi nőnap előtt hozták nyilvánosságra. Ennek alapján kiderül, a legtöbben Indiában (54%), Törökországban (52%), Japánban (48%), Kínában (34%), Oroszországban (34%) és Magyarországon (34%) úgy, hogy a nőknek nem kellene dolgozniuk. Meglepő módon a “nő helye otthon van” kijelentéssel egyetértők közül többségben vannak a 18-34 éves korosztály képviselői.

A válaszadók összességében azonban 74 százalékban nem értettek egyet a kijelentéssel. “Annak ellenére, hogy a múlt század során a nők hatalmas előrelépést tettek a társadalomban való részvétel terén – a politikától a munka világán,a sporton és a médián át a szellemi törekvésekig -, számos korláttal kell még megbirkózniuk” – mondta John Wright, az Ipsos közvélemény-kutató helyettes elnöke.

“Ez a kutatás a többség véleményét kifejezve azzal az alapvető tanulsággal bír, hogy a nők számára elengedhetetlen, hogy képesek legyenek választani, hogyan és milyen területen akarják kibontakoztatni magukat” – tette hozzá.

Azokban az országokban, ahol a legtöbben vélekedtek úgy, hogy a nők helye otthon van, a nemek között is csekély a véleménykülönbség – mutatta ki a felmérés. Például Indiában, ahol a megkérdezettek több mint fele értett egyet a kijelentéssel, a férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban vélekedtek így.

(Forrás: MTI)

******************************************************

Ezt a cikket ma találtam a neten. Felolvastam cimét a Drágának. Mire Ő:

- Az elég szar arány .. 4-ből 1? A többi 3 az nő volt?

:mrgreen: :mrgreen: :mrgreen:

Aztán megegyeztünk abban, hogy olyan társadalmi, gazdasági helyzetet kellene a világon teremteni, hogy a nők eldönthessék, hogy dolgozni akarnak vagy otthon lenni a családdal. Szerintem sok nő az otthont választaná. És ezzel sok munkahely felszabadulna. És akkor meg lehetne úgy fizetni a férfiakat, hogy el tudják tartani a családjukat és a nő ne kényszerüljön mindenáron munkába járni …

Nehéz volt a tegnapi nap. Megint nem volt itthon, ment a gyerekekhez. Már nem is ringatom abban a hitben magamat előtte, hogy milyen jó lesz egy kicsit egyedül lenni. Mert nem jó. És egyre kevésbé jó. Fizikailag fáj a hiánya … tegnap egész nap a szó valódi értelmében rosszul voltam. Feszültség, szorongás, ami szinte már pánikrohamig fokozódott többször is …

Egyre rosszabb Nélküle lenni. Este hazajöttek a gyerekék, ez csak annyiban volt jó, hogy legalább tudtam, hogy nem egyesegyedül vagyok a lakásban. De itt kinn a konyhában, a net mellett iszonyatosan magányos voltam … Néma csend mindenütt. Néha megtörte ugyan a fűtőtest pattogása, de a máskor otthonos zaj is inkább félelmet keltett bennem. Hiányzott. Ő is és az éjszakai horkolása is.

Most száritom a melegitő alsóját, mert tegnap már nem volt kedvem, se erőm a második adag mosnivalót betenni. És reggel itt hagyta a széken. Én hülye meg nem mostam ki. Mondta is, hogy ha tegnap kimostam volna, már száraz lenne :( És igaza volt :( És hallgatom a szobából a horkolását … sok szép zenénél többet ér nekem. Itt van, velem van. Pedig tán meg sem érdemlem …

Délután, ahogy felült a vonatra, küldött egy sms-t: Jövök ;) Megint csak egy szó, mint a tegnapi Szeretlek, de mérhetetlenül sokat jelentett nekem.

Ahogy hazaérkezett, kitett a zsebéből egy tábla epres Milka csokit:

- Anyám azt mondta, hogy valami nőnap lesz tán. De egy kicsit összenyomódott a zsebemben.

Szegény összenyomott Milka … (szerintem ráült a vonaton :D ) … szegény csoki nem gondolta, hogy ilyen gyorsan az enyészeté lesz :D Bánta a fene, hogy kissé fura az alakja, az állaga. Pedig utálom a nőnapot. A Drága se szereti. És igaza is van. Nem csak egy nap kell azt az évben fontosnak tartani …

De miről is akartam most irni? Ja, arról a cikkről, hogy hol is a helye a nőnek … ;)

******************************************************

pet

pet

******************************************************

Még egy kicsit száritom a melegitőjét … aztán megyek is a helyemre … Mellé az ágyba. A biztonságba.

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.
Gabriel García Márquez

Szeretlek

Bejegyezte:varnyu -: márc 7, 2010 - 2 komment
kategória:BDSM, madebyme, szerelem
cimkék:

Szeretlek …

Csak egy szó. Pár betű.
Lelkem mégis marokra fogta
és most újra erős kézzel fogja.
Mennyit ér egy szó?
Néha mindent, az egész világot.
Igy már nem is fáj
annyira a hiányod.
Várlak. Hittel, szerelemmel.
A vérem minden cseppjével.
Az egész élet
Te vagy nekem.
Nélküled minden kietlen,
sivár, üres és hideg.
Gyere és egy szavaddal
melegitsd fel lelkemet.

varnyu

****************************************************

bdsm

bdsm

bdsm

****************************************************

ZV-nek :)

Bejegyezte:varnyu -: márc 6, 2010 - 15 komment
kategória:szerelem, én
cimkék: ,

Egyedüli voltál, aki megkérdezted, hogy mikor irok már ide új posztot (és észrevetted, hogy nem irok már régen ide … és levontad belőle a következtetést, hogy valami nem stimmelhet bennem …)

Köszönöm, ZV. Sokszor nagyon hiányzol … jó lenne “beszélgetni” Veled. Asszem, megint kiteszem a Chatango chatet a Blogolra. Tényleg hiányoznak a beszélgetéseink ;)

PS: igen, jól érezted, hetekig sok minden nem stimmelt bennem. El voltam keseredve és nem igazán az anyagiak miatt. Hanem mert úgy éreztem, hogy valami hiányzik ….

De most egy szót tartalmazó sms-től minden újra a helyére került. Tudom – de sokszor mostanában nem éreztem, hogy szeret … Ez ki tudja csinálni az embert. Valszeg bennem van a hiba. Hülye paranoid vagyok. Sokszor elvesztem a bizalmam. Nem tudom elhinni, hogy engem még lehet szeretni. Benne van ebben az is, hogy néha ősöregnek érzem magam. És benne van a múlt összes csalódása … amikor csak kijátszottak és átvertek. Nehéz ezen túljutni. Nehéz tartósan bízni. Néha kőkemény akarat, változás és magamba nézés kell hozzá. És a legnehezebb túllépni saját önértékelési zavaraimon … minden olyan gondolaton, amikor egy jelentéktelen senkinek érzem magam …

Lehet a Blogolon nap mint nap jópofáskodni, szép vagy épp meghökkentő képeket kirakni. De ez csak a felszin, a látszat .. Ez a blog meg nem arra született … Itt csak az igazság létezhet.

De most helyére került megint bennem minden. És ehhez csak egy egyszavas sms kellett, amit Valaki spontán irt meg és spontán küldött el, nem egy előzetes kérdésre válaszként. Ezt az sms-t ma reggel kaptam. A Drága ment a gyerekekhez két napra. És most küldött egy sms-t, ami olyan melegséget csinált a lelkemben, hogy nincsenek rá szavak. Pedig csak egy spontánul leirt szó volt benne: “Szeretlek”

Lehet, hogy a férfiak nem mindig tartják fontosnak ennek a szónak a kimondását. Én azt is elhiszem, hogy a nők hülyék és túlérzékenyek. De azért nem árt, ha néha maguktól is eszükbe jut ezt az egy szót kimondani ;) :D

******************************************************

Kerestem képet ide … beirtam a gugliba, hogy “magányos varnyu”. És megdöbbenve, aztán meg röhögve néztem, hogy leginkább Joe Bácsi blogolos blogját adja ki a gugli :mrgreen:

******************************************************

Ez volt az egyedüli kép, amit ideillőnek érzek most … abban a szövegkörnyezetben jött elő, hogy “láttál-e már karón varnyút”

:mrgreen:

******************************************************

varnyu

******************************************************

Szépség Shibariban

Bejegyezte:varnyu -: feb 26, 2010 - 3 komment
kategória:BDSM, fotó
cimkék: ,

A kisképekre kattintva popup ablakban nagyban megnyilnak, letölthetöek.

***************************************************

bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm

***************************************************

Töprengések és félelem, mindennapok

Bejegyezte:varnyu -: feb 25, 2010 - 12 komment
kategória:mindennapok, élet, én
cimkék:

Akárhova nézek, mindenütt csak kérdések. Kérdőjelek halmaza. És válasz meg nincs. Nem is hallja az ember a kérdéseket. Csak látja. Mert szinte senki nem meri kimondani a dolgokat. Agyonhallgatás. Struccpolitika. Csordaszellem. Kilátástalanság.

Menekülnék, de egyre inkább nincs hova. Körülbelül még két hónap. Talán addig a viz fölött tudom tartani a fejünket. Aztán nem tudom, mi lesz. Ennél az egyedüllétnél, ami bennem van, nincs szörnyűbb. Sose akartam feladni. De egyre nehezebb ezt az akarást fenntartani.

Most nem tudom máshogy elviselni a dolgokat, csak úgy, hogy alszom, amikor csak tehetem. Fáradt vagyok. Mint egy agyonhasznált cipő, mint egy rossz mosogatórongy, mint egy kicsavart citrom. Semmitérő. Haszontalan. De aludni muszáj, mert dolgozni is menni kell. Kiszivja az agyamat a mindennapok.

******************************************************

Ma este azzal foglalkoztam, hogy kezdem még a poros nyomaim nagyobb részét is kitakaritani a netről … Az a sok ostoba blogkezdemény, ami mind egy-egy próba volt különböző blog rendszerekben … minek??? Semminek. Értelme nulla. Meg akarom találni az összes ilyen vackomat és delete, de iziben …

Egyedül a Blogolt nem töröltem mindenestől, de az összes bejegyzést kitakaritottam belőle. Akit érdekel egy vén madár élete, az itt is megtalál, ha nagyon akar.

Ati cumójából is kitöröltem a regjeimet. Legalábbis remélem, hogy mindet. De hát annyi van Neki, hogy szerinetm már maga sem tudja, hogy mennyi.

Neki is lejár az egyik tárhelye rövidesen és fel fogja mondani. A com-ot tartja meg és oda akar mindent átpakolni. A Sukaszaptatit ma áttöltötte és mindketten megdöbbenéssel néztük, hogy a normális kinézetű weboldalak helyén mindenhol egy-egy sor jelent meg kockákból és egyéb hieroglifákból … Azt hittem, hogy megüt a guta. Még sose láttam ilyen szarvashibát html webcumó költöztetésekor … Ez nem WP, hogy adatbázis lenne mögötte php-val, csak egy szimpla html weboldal. De igen sokat dolgozott rajta, amig megcsinálta. Ezen is felmérgeltem magamat.

Letöröltem a könyvtárt, amit feltöltött és újra töltöttem az egészet Total Commanderrel. Igy működik hiba nélkül. Azt mondta, hogy biztos a flashxp miatt, mert Ő azzal töltöget mostanában. Hát másra én sem tudok gondolni, legfeljebb még arra, hogy tele van a gépje szeméttel … és már rég újra kellett volna raknia a rendszert. Mert a fene se tudja, hogy milyen ganyé virusokat szedett be az msn-en :evil:

Nyomorult virus gyártók …

Az msn-ről mindig az jut az eszembe, hogy aki kardot ránt, kard által vész el … De nem tud mit csinálni, mert a kislánnyal igy tudnak a leggyorsabban és legolcsóbban kommunikálni. Pár napja a kislány msn cimét is feltörték, a nevében angol nyelvű leveleket kezdtek küldözgetni. Linkekkel … A Drága meg rákattintott a linkre … :twisted: Eszem azt az okos fejét. Gondolhatta volna, hogy nem a kislány küld neki angol nyelvű üzit iskola időben.

******************************************************

Hol van?

Bejegyezte:varnyu -: feb 24, 2010 - 2 komment
kategória:én
cimkék:

Hol a tenger ősereje, amelyből az első ölelés született?

Hol a kéz a testem alól, mely védene és megpihenhetnék az óvó tenyérben?

hol

hol

**********************************************

Most nem tudok

Bejegyezte:varnyu -: feb 23, 2010 - Nincs komment
kategória:szomorúság, én
cimkék:

Most nem tudok válaszolni.

Hazudni meg nem akarok.

Duci szépség

Bejegyezte:varnyu -: feb 17, 2010 - Egy komment
kategória:BDSM, fotó
cimkék:

A kisképekre kattintva popup ablakban nagyban megnyilnak, letölthetöek.

***************************************************

bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm
bdsm bdsm bdsm

***************************************************

Átirtam valamit

Bejegyezte:varnyu -: feb 17, 2010 - Nincs komment
kategória:BDSM, madebyme
cimkék:

Nemrég kértek tőlem egy cikket a BDSM vágyak kialakulásáról. Itt is szerepel: Sok pozitiv visszajelzés jött rá. Ugyan nem nagyon értettem, miért kell átirni – azt mondták, hogy ne legyen túl személyes, hanem inkább tájékoztató jellegű -, megtettem.

**********************************************

BDSM vágyak górcső alatt

Milyen okai ismertek a BDSM vágyak kialakulásának?

Akinek volt már BDSM jellegű kapcsolata, vagy akárcsak vágyott ilyenre, valószínűleg mind feltette magának előbb-utóbb a kérdést:

“Honnan ez a vágy bennem? Egyedül vagyok-e a vágyaimmal? Léteznek mások is, akik igy éreznek?” Első pillanatra az átlagember számára ezek szinte megválaszolhatatlanok, amig némi ismeretet nem szerez a témában. Talán keres az ember könyveket, bár az idevágó irodalom – akár szépirodalom, akár szakmai jellegű – oly kevés. Talán felmegy a netre, de itt még a keresőszavak megtalálása is problémát jelenthet az elején … És ha meg is találja az ember ezeket a szavakat, igen gyorsan a kőkemény szadomazo pornó világát nézheti, ami elriaszthatja, elborzaszthatja.

És ez felveti a következő kérdéscsoportot: “Mit tegyek a vágyaimmal? Kimutassam? Elnyomjam? Hogyan induljak el, ha mégsem szeretném az érzéseket önmagamban elnyomni, bármilyen furcsák és esetleg riasztóak is az elején? Mivel teszek jót önmagamnak? Azzal, ha felvállalom, vagy ha igyekszem megtagadni ezeket a vágyakat?

És a végső kérdés: “Normális vagyok én ilyen nem szokványos vágyakkal???”

A tudomány általában a személyiségfejlődés zavarát is feltételezi a domináns, szubmisszív, szadista és mazochista vágyak hátterében. Lehet. A személyes véleményem az, hogy még azt sem lehet egzakt módon meghatározni, hogy mi a normális és mi az abnormális… nagyrészt függ a társadalmi megítéléstől is.

A személyiségfejlődésben sok tényező játszik szerepet: a család, iskolák, a neveltetés, az adott ország esetleges speciális etikai normái, a vallás, és talán még az életkörülmények is. Ezek a tényezők mind-mind befolyásolják az egyén “normális”, “abnormális”, “deviáns” megitélését … Nemcsak a társadalom oldaláról, hanem önmagunk szemében is.

A folytatást itt olvashatod …